Szeretettel köszöntelek a Logika Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Logika Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Logika Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Logika Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Logika Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Logika Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Logika Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Logika Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
|
|
A vektortér olyan vektorok halmaza, melyeket egy origónak nevezett térbeli pontból kiinduló nyilakként szoktunk elképzelni (geometrikus vektorok), s amelyek egy másik térbeli pont felé mutatnak. Az alábbi intuitív fogalmak segítségével kialakíthatjuk a negyedik dimenzió meghatározását.
A pont nulladimenziós. Nincs térbeli kiterjedése, és nincsenek tulajdonságai. Ha geometrikus vektorként gondoljuk el, mint egy nyilat, akkor ennek a nyílnak nincsen hosszúsága.
A játék kialakulása
A több évszázada kialakult sakkjáték megreformálásával, a tábla alakjának megvátoztatásával sokan próbálkoztak. A szokásostól elütõ táblákat komoly játékra ritkán használják. De van egy kivétel a hexasakk.
A hatszögletû táblájú sakk neve a görög ?hexagon" ? hatszög ? szóból ered.
1929-ben lord G. D. BASKERVILL ? az új irányok keresésének egyik úttörõje ? megmutatta, hogy a sakkfigurákkal lehet a hatszögletû mezõkön lépni.
A filozófiai logika a tradicionálisan, a matematikai logika felfedezése és jelentőssé válása előtt logikának hívott tan folytatása. gic. Olyan fogalmakat próbál megvilágítani mint referencia, predikáció, azonosság, igazság, kvantifikáció, létezés stb.
(forrás: Wikipédia)
17 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
A formális v. szimbolikus logika elsõdlegesen a következtetések elméletével, a fogalmak közötti kapcsolatokkal foglalkozik, és utakat mutat állítások bizonyítására. A formális logikában a fogalmakat szigorúan definiáljuk (?), a mondatok pedig precíz, egyértelmû, meghatározott jelsorozatokként (formulák) jelennek meg.
Már René Descartesnek, a híres filozófus-matematikusnak támadt az a gondolata, hogy az algebra módszereit megtartva túlhaladjuk a tradicionális matematika anyagát és a gondolkodás által megtalált általános tudományt ragadjuk meg, úgyhogy a filozófiának az Univerzális Matematika egy fajtájává kellene válnia.
Ezt Arisztotelész, az ókor egyik legnagyobb tudósa, polihisztora (filozófus, matematikus, fizikus, biológus stb.) alkotta meg, a szofisták filozófiájára és az eleata vagy eleai filozófia tanaira (különösen a Zénón-aporiákra) adott válaszképp. Legalábbis azt állíthatjuk, hogy azt a logikai elméletet, amit ma arisztotelészinek nevezünk, elõször õ publikálta. Az elmélet alternatív elnevezései:
A logikával foglalkozó elsõ dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. ?Ellentétes Szavak? = ellentmondások) néven ismert töredék, amelynek eredete a K. e. 5. és 4. század fordulója tájára keltezhetõ. Az ?Ellentétes szavak? kifejezés valószínûleg az akkori görög idõk egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered; ugyanis a szónoktanoncok sokszor kaptak olyan gyakorlófeladatot, hogy egy rövid szónoklatban meggyõzõen egy megadott kijelentés mellett, ennek végeztével pedig rögtön ellene érveljenek, azaz szavaik ellentétesek legyenek korábbi szavaikhoz képest.
A logika (a görög ?????, logos, kb.: "fogalom" szóból) a gondolkodásbeli érvelésminták tudománya. A logikus ember feladata, hogy szabályokat alkosson, amelyek által a hibás érvelés megkülönböztethetõ a helyes, jól mûködõ következtetéstõl.
Hagyományosan a logika a filozófia három klasszikus ágának, a nyelvtannak, a logikának és a retorikának egyike. A 19. század közepe óta a logikát együttesen tanulmányozza a matematika és a jog, a legújabb korban pedig a számítástechnika.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu