Én, és rajtam kívül még szerintem nagyon sokan mérték már az intelligencia szintjüket. Munkahely és iskola felvételijén, vagy akár otthol, az internet segítségével is megtudhatjuk az iq szintünket. Bizony nem jó dolog épp egy felvételin szembesülni életünk első iq tesztjével. Ez a készség fejleszthető ha gyakoroljuk és odafigyelünk, és bizony szükségünk lehet rá bármikor. Ebben a rohanó világban már sokszor szinte elfelejtünk gondolkodni is, pedig emberek vagyunk. Többek között hogy gondolkodunk, ez különböztet meg bennünket az állatoktól.

Most leírnék néhány száraz tényt, amit lehet jó ha tud mindenki.

Az IQ (intelligence quotient, azaz intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (értsd: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható.

Az intelligencia számszerűsítésére többféle módszert dolgoztak ki a kutatók. Az egyik legismertebb eljárást a német származású Stern dolgozta ki, ezt vette át 1916-ban, L. Termann. Az intelligenciahányados megállapítására többnyire a Mill Hill Szótártesztet, az úgynevezett Raven-tesztet (Raven's Advanced Progressive Matrices) együtt használják, amelyeket J.C. Raven angol pszichológus a harmincas években dolgozott ki.

Az intelligenciaszámítás különböző formái

Az intelligencia tesztelése a Stanford–Binet-teszttel kezdődött, amit 1905-ben hoztak létre diákok részére. Úgy tartották, hogy az átlagosnál alacsonyabb értelmi képesség nem azt jelenti, hogy nem képes tanulni a diák, hanem hogy több segítségre van szüksége.

A modern intelligenciamérés statisztikai skálázást alkalmaz. A teszten elért lehetséges pontszámokat kell IQ számokká skálázni. Ehhez feltételezik, hogy az emberek teljesítménye a teszteken az úgynevezett normális eloszlást követi. A skálázást ezek után úgy dolgozzák ki, hogy egy adott népcsoport, amelynek IQ-tesztjéről van szó, átlagos teljesítménye 100 legyen. Az IQ egységét pedig úgy állapítják meg, hogy 15 pont legyen a szórás. Léteznek 16 illetve 24-es szórású normális eloszlást adó tesztek. Ezért önmagában nem elég azt mondani, hogy valakinek ennyi és ennyi az IQ-ja, hozzá kell tenni, hogy milyen szórású skálán.

Remélem kedvet hoztam ahhoz hogy megnézze mindenki hogy mire képes, még ha amúgy nincs is szüksége rá. Ezt a képességet fejleszteni kell és nem elhanyagolni, ez a rendkívüli képesség a gondolkodás.